Marilyn Monroe Los Angelesben született 1926. június 1-jén Norma Jean Baker néven. Apja, Edward Mortenson ekkor talán már nem is élt. Nem tudni, hogy anyja, Gladys Monroe elvált-e férjétől, Bakertől, vagy csak külön éltek. Mások szerint Stanley Gifford volt az apja. Monroe maga, Clark Gable-t mondta annak kamaszkorában.

Gyermekként Norma, soha nem érezte a szülői szeretet és az otthon melegét. Apját nem ismerte, anyjának – elmebetegsége miatt –, nem volt túl sok anyai ösztöne és felelősségérzete a kis Norma iránt. A szülés után két héttel nevelőszülőkhöz – a Bolender családhoz – adta a lányát. Bár néha meglátogatta, soha nem ölelte meg és nem is mosolygott rá.

Hét éves korában kis ideig anyjánál élt, de az kénytelen volt visszavonulni az elmegyógyintézetbe (depressziós, dühkitörései vannak és állítólag meg akarta késelni az egyik barátnőjét). Ezután Norma rengeteg nevelőszülőnél fordult meg, akik csak azért vették magukhoz, mert a Los Angeles-i közigazgatás heti öt dollárt fizetett a nevelésért. Játékokról, babákról, szép ruhákról nem is álmodhatott. Egy árva szót sem szólhatott, mert lecsitították, 'amit ő mondott, az mind ostobaság volt'. A nevelőszülők gyakran kegyetlenkedtek vele. Volt, ahol szíjjal verték, valahol vízbe nyomták a fejét – amiért rettegni kezdett éjjel, hogy belefullad a párnába –, és volt, aki bezárta a szekrénybe, nem adott neki enni.

A legjobb helyzetbe egy angol családnál került, Hollywoodban. Ők lazább életet éltek, ami miatt Norma órákon át imádkozott, hogy ne jussanak pokolra. Náluk ismerte meg a mozit, mivel néha, hogy kicsit kikapcsolódhassanak, odaküldték a kislányt.

Az angol család után Norma, egy árvaházba került. Ekkorra már kiöltek belőle minden reményt arra, hogy őt bárki is szeresse valaha, vagy családban élhessen. 12 évesen egy Anna Lower nevű asszonyhoz került, akit Anna nagynéninek nevez. Nála végre boldog volt, írt hozzá egy verset is, az asszony halála után. Ám az akkori iskolájában nem érezte jól magát, mert szegényes körülmények között élt, alultáplált volt és nem tellett neki szebb ruhákra. Ugyanakkor társai mind jobb módú családokban születtek, és hiányosságai miatt sokszor gúnyolták.

15 évesen Norma reménytelennek és rondának tartotta magát, igazi rút kiskacsának. A combjai és a karjai vékonyak voltak, az arca szögletes, a lába csámpás, a melle lapos, a haja földszínű, a mosolya pedig szomorú. Személyisége legalább ilyen elkeseredettnek tűnt. Verseket kezdett írni.

Aztán hirtelen változás következett be nála, amikor nőiesedni kezdett. A smink, a ruhák kihangsúlyozták előnyös formáit. A fiúk figyelmét korán magára vonta, tisztában volt szexuális vonzerejével.

1942-ben, 16 évesen férjhez ment Jim Doughertyhez. Jim 1944-ben bevonult katonának, Norma Jean pedig egy hadiüzembe ment dolgozni. Itt fedezte fel a magyar származású André de Dienes fotós, és vele járta be a vadnyugatot, mint modell. Norma hamarosan címlapra került. Haját szőkére festette, a férjétől elvált.

1946-ban szerződést kötött a 20th Century Fox filmstúdióval, és felvette a Marilyn Monroe művésznevet. Sokáig gyenge filmekben szerepelt. Ebből a világból a híres aktnaptárral próbált kitörni. Új ügynöke, Johnny Hyde révén megkapta az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváért főszerepét, melyekkel nagy sikert ért el, de ezek után ismét kis feladatokat kapott. Kénytelen volt újabb fotók révén érvényesülni. Az elkészült aktnaptárból botrány lett, de megúszta, az Éjszakai összecsapás című filmje pedig kasszasikert hozott.

Ekkor ismerkedett meg Joe DiMaggióval, a baseball-királlyal, aki megerősítette Marilyn Monroe népszerűségét. A Szőkék előnyben című filmjét áthatotta személyisége, nagy komika lett, de már érezte, a filmvilág felfalja a lelkét. Ő volt a sztár Hollywoodban a Hogyan házasodik egy milliomos premierje után, de aludni nem tudott, altatókon élt. Három filmjén 25 millió dollárt keresett a Fox, míg ő csak heti ezret kapott. Nagy harcokat vívott a pénzért és a szerepekért.

DiMaggióval 1951-ben házasságot kötött, ami csak kilenc hónapig tartott, de a baseball-sztár ezután is a közelében maradt. Marilyn népszerűsége tovább nőtt, amikor Koreában katonák előtt lépett fel és kilógatta magát a helikopterből.

Nagyot alakított a Hét év vágyódásban is. Itt adta elő híres jelenetét a metrószellőző fölött. Bizonytalan énje könnyen illeszkedett a szerepekbe, de a forgatásokról órákat késett, és a szövegeket rendre elfelejtette.

Később Milton Greene előnyösebb szerződést kötött számára a Fox-szal, majd együtt létrehozták a Marilyn Monroe Productionst. Arthur Millerrel, Greene-nel és Lee Strasberg rendezővel állt kapcsolatban, mindegyik támogatta a karrierjét. Marilyn egy évig járt Miller, Amerika nagy drámaírója után, akivel 1956-ban házasságot kötött, és kedvéért a zsidó hitre is áttért. Ezidőtájt sokakat elmart maga mellől, forgatásain botrányokat csinált, de szakmailag egyre érettebb lett.

1957-ben New Yorkba ment, mivel Millerrel együtt Angliába készültek egy Lawrence Olivier-vel forgatandó film miatt. Az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság behívatta Millert útlevél-ügyben. A baloldaliság dicsfénye Marilynre is kisugárzott a New York-i értelmiség szemében. Olivier-vel nehezen talált közös hangot, de A nagyherceg és a táncosnő mégiscsak sikerült, és Donatello-díjat kapott. Monroe újabb házassága viszont megromlott. A viharokat Miller, A bűnbeesés után című darabjában írta meg. Marilyn közben beperelte Greene-t, és megpróbálta a cégből kiszorítani.

A Van, aki forrón szereti-t – Tony Curtis-szel és Jack Lemmonnal – gyógyszerekkel teletömve forgatta. A film élete legnagyobb alakítása lett, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel. Mondatait a díszletfiókba ragasztották be, hogy ne hibázzon.

Következő filmje a Szeressünk!, Yves Montand-nal. Újabb flört következett: most higgadtabb volt, de rosszul játszott. Nevadában forgatták a Kallódó embereket. Miller – akivel kapcsolata megszűnt –, naponta javította a forgatókönyvet. A forgatás után Clark Gable, akihez igaz érzelmek kötötték, meghalt. Marylin pedig Yves Montand-ba, DiMaggióba, és Frank Sinatrába próbált kapaszkodni. Millertől a válást a bíróság 1961. január 20-án, J. F. Kennedy beiktatása napján mondta ki.

Álmatlan, depressziós, kórházas időszak következett Marilyn életében, amelyből az emelte ki hangulatilag, hogy felkérték: születésnapi partiján köszöntse fel Kennedy elnököt. Új szerepet is kapott, de elvették tőle, amiért beperelte a filmgyárat. New Yorkban A vágy villamosát játszotta színpadon, de közben nyugtatókon élt.

Utolsó estéjén, 1962. augusztus 5-én Los Angelesben, Robert Kennedyvel, az elnök öccsével volt egy összejövetelen. Másnap reggel holtan találták. Halála épp olyan talányos, mint egész élete: lehet, hogy a baloldali író volt feleségével akarták hírbe hozni a Kennedy-testvért, vagy egy miatta elkövetett öngyilkossággal zsarolni? A vizsgálat sok kérdést nyitva hagyott.

(Akit érdekel Marilyn halálának részletesebb története, a Pletykák és tények kategóriában megtalálja az erre vonatkozó cikket. – megj.: Csiribusz)

Lee Strasberg a sírjánál így búcsúzott: "Más is akadt, aki gyönyörűszép volt, mint ő, ám benne volt valami más, amit az emberek megláttak, és amivel azonosultak. Sugárzása volt, sóvárgás és vágy áradt belőle, ettől volt más, mint a többi ember. Ebből a sugárzásból akart részesülni mindenki, aki ismerte, gyermeki naivitásából, amely csupa félénkség volt, de csupa elektromos feszültség is".

Díjak:

1957 - Golden Globe-jelölés - a legjobb vígjáték vagy musical színésznő / Buszmegálló

1960 - Golden Globe-díj - a legjobb vígjáték vagy musical színésznő / Van, aki forró szereti

Filmjei:

A meghökkentő Miss Pilgrim- 1947

Veszélyes évek - 1947

You Were Meant for Me - 1948

Scudda Hoo! Scudda Hay! - 1948

Wyoming zöld füve - 1948

A kóristalányok - 1948

A szerelem bolondja - 1950

Right Cross - 1950

Belépő a csatabárdhoz - 1950

The Fireball - 1950

Beszéljünk Éváról! - 1950

Aszfaltdzsungel - 1950

Szülővárosi történet - 1951

Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad - 1951

Love Nest - 1951

Csináljuk törvényesen - 1951

Éjszakai összecsapás - 1952

Nem vagyunk házasok - 1952

O. Henry meséi - 1952

Don't Bother to Knock - 1952

Gyanús dolog / A trükk - 1952

Szőkék előnyben - 1953

Niagara - 1953

Hogyan fogjunk milliomost? - 1953

Páratlan biznisz a színházi biznisz - 1954

A folyó, ahonnan nincs visszatérés - 1954

Hétévi vágyakozás - 1955

Buszmegálló - 1956

A herceg és a kóristalány - 1957

Van, aki forrón szereti - 1959

Szeressünk! - 1960

Kallódó emberek - 1961

Valamit adni kell - 1962 (befejezetlen)

Felhasznált forrás: www.missmonroe.gportal.hu